A Nagy Szfinx

A Szfinx, melyet hívnak, egyiptomi szfinxnek, gízai szfinxnek és nagy szfinxnek. Egyiptomban több Szfinx is van/volt, a számuk az ezres nagyság rendet is eléri. A második legnagyobb Szfinx Memphisben található – mely sokkal kisebb, mint a gízai - a Memphis-Szakkara fakultatív utazásunk során megtekinthető.

Mielőtt belevágnánk a Szfinx létezésével kapcsolatos kérdésekbe először nézzük meg a száraz adatokat.

Magasság: 20 méter
Szélesség: 19 méter
Hosszúság: 73 méter
A szfinx arca 4,1 méter széles, 5 méter magas.

Építésével kapcsolatban talán sokkal több kérdés merül fel, mint a Nagy Piramis építésével kapcsolatban. Kizárólag egyetlen kérdés nem merül: Hogyan építették a Nagy Szfinxet?

Viszont nagyon nehezen tudunk válaszolni az alábbi három kérdésre:

  1. Ki építette a Szfinxet?
  2. Mikor építették a Szfinxet?
  3. Miért építették a Szfinxet?

Ki építette a Szfinxet?

Ezzel kapcsolatban többféle álláspont is létezik, de sajnos egyik sem állja meg a helyét. 

  • Az első szerint Hafré (Khefrén) Fáraó építette a Szfinxet és állítólag hasonlít is rá. Ez azonban nem túl erős érv, mert a korabeli ábrázolásokban a Fáraók arcai nagyon hasonlítanak egymásra.
  • A másik elmélet szerint Hufu (Kheopsz) Fáraó építette a szfinxet. Állítólag az írnokai feljegyzést is készítettek erről a tényről. Hufuról mindössze egyetlen szobor került elő, mely mindössze 7,6 cm magas, így nehezen megállapítható a magassága. Ezzel az elmélettel kapcsolatban felmerül az a kérdés is, hogy a Nagy Piramis mellett, hogyan volt energiája megépíttetni a Szfinxet.
  • A harmadik elmélet pedig mind a kettőnek a cáfolata, mely azt mondja, hogy a Szfinx testén olyan vízeróziós nyomok vannak, amelyek keletkezéshez szükséges heves esőzések legalább 12.000 évvel ezelőtt voltak Egyiptomban utoljára. Így a Szfinx építtetője nem ismert, hiszen az ókori Egyiptom predinasztikus korából (i.e. 3000 előtt) nincsenek igazából emlékek. Ez az elmélet kiegészül azzal is, hogy valószínűleg Hafré Fáraó ásatta ki a homok alól, ami egyben magyarázat lehet a Szfinx jó állapotára is.
  • A negyedik elmélet szerint pedig Atlantisz népe építette a Szfinxet.

Az egyiptológia mai álláspontja szerint a Szfinxet Hafré Fáraó építette. Az építést pedig az ihlette, hogy a piramisok építéséhez használt érintetlen mészkőtömbök oroszlán testet formáztak, ehhez építették hozzá a lábakat és a fejet, így a testen található eróziós nyomok ezzel magyarázhatóak.

Mikor építették a Szfinxet?

Ha tudnánk, hogy ki építette a Szfinxet, akkor sokkal könnyebben lenne meghatározni az építésének az idejét, kivéve, ha beigazolódna egy olyan elmélet, mely nem köthető konkrét és ismert személyhez.

Jelenleg két alapvető építési idő létezik.

  • A piramisokkal egyidejűleg építették, azaz kb. i.e. 2600 körül.
  • Az eróziós nyom elméletnek megfelelően pedig kb. i.e. 10.000 körül.

 

Miért építették a Szfinxet?

Ez az ókori Egyiptomra vonatkozólag talán a legizgalmasabb kérdés. Természetesen itt is többféle elmélet létezik.

  • Hafré Fáraó emlékének a fenntartása és a sírjának a megóvása volt a cél. Nyílván ebben az esetben az építető Hafré Fáraó volt.
  • A Szfinx egy fajta csillagóra, amely képes megmutatni a világvége eljövetelét. Az ókori egyiptomiak már az európaiak előtt sokkal megalkották a csillagképeket és 12 állatövi jegyre osztották az égboltot. De megfigyeltek az égbolton két egymástól függetlenül és ellentétes irányba „forgó”csillagokat is, amiből rájöttek, hogy nem csak a Föld forog a saját tengelye körül és kering a Nap körül, hanem a mi csillagrendszerünk is kering egy központi „Nap” körül, melynek a keringési ideje 25920 év, azaz ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a két ellentétesen forgó csillagöv, egymáshoz képest ugyanolyan állásba kerüljön. Az ő hitük szerint ha a Kos és a Herkules csillagképek egymás fölött állnak a Szfinx előtt és azon a ponton kell fel a Nap reggel, akkor jön el a világvége, ami valószínűleg Atlantisz elsüllyedését is okozhatta.

Ezen a három alapvető kérdésen túl természetesen további kérdések is felmerülnek, mint pl. mi van a Szfinx alatt?

Vannak olyan elméletek, melyek szerint a Szfinx alatt komplett „város” volt, mely igazi csodákat rejtett magában és össze van kötve a Nagy Piramissal. (Ez az elmélet természetesen azonnal cáfolja, hogy a Szfinxet Hafré építette volna) A Szfinx bejáratát használva lehetet bejutni a Nagy Piramisba, egészen pontosan a Nagy Piramis alatt található befejezetlen sírkamrába. Néhány évvel ezelőtt egy francia kutatócsoport fúrásokat végzett, melyek segítségével a Szfinx alá benyúló lyukakat hoztak létre. Az eredmény sajnos nem hozták nyilvánosságra, de műanyag csonkok ma is találhatóak a Szfinx mellett. A Szfinx alatti rejtélyt igazolja az is, hogy a Szfinx fizikai kutatására semmiféle engedélyt sem lehet kapni.

A Szfinxet a történelem során többször is betemette a sivatagi homok és a kőtörmelék. Az egyik leghíresebb  „Szfinx megmentő” IV. Thotmesz volt, aki a történet szerint egy vadászat fáradtságait a Szfinx árnyékában pihente ki. Álmában megjelent neki a Szfinx és azt kérte tőle, hogy ássa ki őt a homokból, amiért cserébe a Szfinx megteszi őt Fáraónak. IV. Thotmesz kiásatta a Szfinxet és Fáraó lett belőle. A történetet egy Sztélé meséli el, mely a Szfinx mellső lábai között található. Állítólag itt volt a lejárat a Szfinx alá.

A Szfinxet közelről csak külön engedéllyel lehet megtekinteni. Ha valaki van szerencséje a Szfinx közvetlen közelébe jutni, akkor a Szfinx farka alatt észrevehet egy nyílást, melyben egy vaslétra vezet lefelé a Szfinx. Sajnos a lemászásra nem volt lehetőségünk, reméljük talán egyszer lesz majd……

Iratkozz fel Te is
hírlevelünkre!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!