[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

 

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

Legértékesebb része a Nílus-völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pontja: Jabal Kătrîna 2637 m.

 

[LAP TETEJÉRE]

A Sínai-félsziget

A Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötő jellegzetes, háromszög alakú félsziget. A Sinai-félsziget neve a Sináj szóból ered, melynek magyar jelentése "fog", ami a félszíget formáját is hűen tükrözi. A mintegy 61 100 négyzetkilométeres, Egyiptomhoz tartozó félsziget északkelet felől Izraellel, délkeleten az Akabai-öböllel, délnyugaton a Szuezi-öböllel, nyugaton a Szuezi-csatornával határos. A félsziget déli részét magas hegyláncok jellemzik (itt van az ország legmagasabb pontja), északi része sivatagos síkság. Jelentősebb települései el-Arís, et-Tór, Nuveiba, Dahab és a kedvelt üdülőhely, Sarm es-Sejk. Csupán a tengerpart közelében van némi zöld terület, kevés lakos él itt. A déli kiszögelésen a Katherina hegy lábánál azonban új üdülőközpont jött létre Sharm el Sheikh saját repülőtérrel, tőlünk is közvetlen járattal rendelkezik. A Vörös tenger vízi világa csodálatos, a terület első látogatói a búvárok voltak, később a hajósok, ma már minden pihenni vágyó felkeresheti. A szállodák változatosak és különlegesek, mindennel felszereltek, a programok sokasága pedig nem hagy unatkozni egy turistát sem. Lehet itt üvegfenekű hajón tengert látni, tevékkel sivatagot járni, jeep szafarival beduin faluban folklórt tanulmányozni, szakemberek felügyeletével tengeri horgászatra befizetni, vagy rohangászhatunk a homokos parton bérelt motorral, a vizes homok és a tenger közt lavírozva.

 

[LAP TETEJÉRE]

Líbiai-sivatag

Az ország legnagyobb tája a Nílusvölgyétõl nyugatra elterülõ Líbiai-sivatag, az ország területének 2/3-át foglalja el. A kõ- és homoksivatag egyhangúságát csak néhány medence, valamint az „Új-völgy” oázisai (Kharga, Siwa, Dakhla) élénkítik.A Szahara északi részén fekszik. Legmagasabb pontja a Gebel-el-Uveinát, 1934 méter magas. A sivatagban kevés az oázis, viszont virágzó a kőolajkitermelés. Területén Líbia, Egyiptom és Szudán osztozik. A világ legszárazabb helyeinek egyike. Sok területén évtizedeken át nem esik eső, de még a magasabban fekvő vidékein is gyakran 5-10 év telik el anélkül, hogy csapadék hullana (az Uveináton legutóbb 1998-ban esett). Középső vidékén számos fennsík található, míg az ettől nyugatabbra fekvő vidéken csak kevés, mélyföldekkel kapcsolatban kialakult, zömmel lakatlan oázis található. A Líbiai-sivatag része a Kattara-mélyföld, Afrika második legmélyebben fekvő vidéke.

 

[LAP TETEJÉRE]

A Vörös-tenger

A Vörös-tenger a görög Erythra Thalassa kifejezés egyenes fordítása. Latin megfelelője a Mare Rubrum. Területe körülbelül 450 000 km², durván 1900 km a hosszúsága, 300 km a szélessége. Legnagyobb mélysége 2500 méter, míg az átlagos mélysége 500 méter. A Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere. Nevét egy különleges tengeri moszat előfordulásának köszönheti, mely a tenger alját vörösre festi. Nevezetes szép korallzátonyairól, érdekes víz alatti világáról és a rengeteg színes halról. Ráadásul az a hely, ahol a tenger környezete is rendkívül látványos, kirándulásra csábító, és óriási előnye, hogy ma még nem túlságosan zsúfolt. Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek a turizmus, de még ma is csak néhány jól ismert üdülőközpont várja az utazókat.

 

[LAP TETEJÉRE]

A Szuezi-csatorna

A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel köti össze. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles. Amikor Napóleon Bonaparte katonai akciót indított Egyiptomba, ahova mérnököket is vitt, hogy csatornát hozzanak létre a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között. A csatornán - amely az egyiptomi anyaföldet, Afrikát köti össze Ázsiával - az Ahmed Hamdi alagúton kelhetünk át. A 163 kilométer hosszú Szuezi-csatorna egyébként a turizmus mellett az ország második legnagyobb bevételi forrása. Építése 1859-ben kezdődött, tíz évig készült, de megnyitása óta többször felújították. A csatornán áthaladva a Vörös-tenger partján, majd a zord, de változatos színű és alakzatú Sínai-hegyek között vezet az út. A kopár sziklák és a sivatagos területek látványa ellenére is meglepő, hogy Egyiptomnak ezen a részén immár 15 éve nem esett egy csepp eső sem.

 

[LAP TETEJÉRE]

A Nílus-delta

Ezt a nagy zöldellő háromszöget a folyó hordaléka alakította ki, amely zavartalanul rakódik le az igen kis árapályt mutató Földközi-tenger partján. Ez a vidék Egyiptom legsűrűbben lakott része. A tengerparton homokturzás húzódik, keleti végén Alexandria városával. A delta keleti szélén, a sivatagban a szabályos rendben sorakozó zöld pettyek a valóságban több száz méter átmérőjű, öntözött, kör alakú mezőgazdasági táblák.

 

[LAP TETEJÉRE]

Oázisok

A három nagy és több kisebb oázis inkább a nyugati sivatagban rejtőzködik, a Nilus bal partjától több száz kilométerre. Ma már jól kiépített utak, jelzések és távíró póznák, az utak mentén források teszik könnyebbé az utazást, de a szabály ma is érvényes: legalább két állat, jármű teljes felszerelésével induljunk, az oda-vissza útra elegendő vízzel, élelemmel, üzemanyaggal. Megtehetjük, hogy Fajjúm oázisig vonattal megyünk, és közben a vonat ablakából biztonságban csodáljuk a tájat, megérkezve kalauzt, kocsit vagy tevét bérlünk és úttalan utakon Baharijjába megyünk, ez egy kicsi oázis festői környezetben hegyek között.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kairó

A főváros a Nílus deltájának elején hatalmas területen fekszik, közel öt millióan lakják. A Nílus deltájánál a Moqattam hegy és El-Khalig csatorna közti területen mindig is volt valamilyen település, egészen az évezredek homályába visszamenőleg. Repülővel vagy hajóval közelíthetjük meg, a helyi közlekedés túlzsúfolt, érdekesség az emeletes villamos. Kairó és környéke annyi nevezetességgel rendelkezik, amennyi egyhetes turnusban csak felületesen szemlélhető. Az új városközpont a Tahrir tér és az Opera tér között van, tele hivatalokkal, üzletekkel, étel és ital árusító helyekkel. A lányokat, asszonyokat ide kell irányítani "shoppingolni". A város többi része sem túl öreg, alig múlt ezer éves, ez helyi viszonylatban nem kor. Látogatásunkat kezdjük talán a múzeummal, a Tahrir téren a belvárosban található. A földszintről az emelet felé haladva és mindig balra tartva időrendben járhatjuk végig az ötven termet. Az egy-két napos látogatás végén nézzük meg a szobrokkal teli kertet, a főbejáratnál lévő szökőkút vizével pedig felfrissíthetjük arcunkat. Gauhar esz-Sziqilli azonban komoly városalapításba kezdett Iu.969 táján a Fátimida seregek vezéreként. Eredetileg katonai települést akart, de a jól sikerült mecsetek után felkapott hely lett, olyannyira, hogy az első évezred táján tiltott város lett, a kalifa és a papok lakták, különleges engedéllyel léphettek be mások. A név egyébként "marsi" eredetü, ugyanis a Mars bolygót EL-Qáhir azaz győzedelmesnek nevezik az arabok, a város pedig róla kapta nevét. Növekedését és mai formáját a keresztes lovagoknak köszönheti- közvetve- ugyanis Szaladin az éppen soros kalifa érkezésük hírére fallal vette körül, erődítéseket végzett, és a környező településeket összevonta. Jött aztán földrengés, pestisjárvány, belső vérengzések, mégis fejlődött a város, mert minden uralkodó maradandót akart hagyni maga után. Ma egy világváros, minden korszak emlékével, az új és a régi harmonikus ötvözetében. A repülőtér a sivatagban épült, rettentően forgalmas, mert tranzitforgalmat is bonyolít. Innen busszal, vagy autóval (taxi, bérelt autó) juthatunk a belvárosba. Szálláshelyünktől függően haladunk a központ felé, vagy a külvárosba: a romantikusabb lelkületűek jobban teszik ha például az Oasis hotelt választják, amely igyekszik a nevének megfelelni, a sivatagban egy zöld sziget, saját fürdőmedencével és minden egyéb kellékkel, saját buszjárattal, ráadásul a gizai piramisok közvetlen közelében. A nagyvárosi életritmushoz szokott utazók jobbára a Pyramisa hotelt választják, amely a Nílus mentén épült, elegáns, drága, és minden helyben van, még a kaszinó is. Aki a szeretteivel napi kapcsolatra vágyik, jobb ha a Zoser hotelt választja, itt folyamatos internetes kapcsolatot biztosítanak, szintén a gizai negyedben, szintén teljes felszereléssel, szolgáltatással. 
Sétánkat kezdjük talán a Midán et-Tahrir (Tahrir tér) városközponttal, ahol sok neves szálloda mellett (Hilton, Shepheard's, Sheraton) az Egyiptomi Múzeum is megtalálható. A múzeum megalapítása a franciáknak köszönhető. Ma már mintegy 160 ezer kiállított tárgy birtokosa, ezzel túlszárnyalja a világ összes jelesebb múzeumát. A leleteket időrendben helyezték el, utoljára a görög-római kultúra hagyatékát. A két emeleten ötven-ötven szobában elhelyezett anyagmennyiség csak töredéke a helyszíni, eredeti helyén hagyott kultúrtörténeti emlékeknek. A rengeteg látnivalóból csak egyet kiemelve az emeleti 52-es teremnél vegyük elő a pénztárcánkat, szurkoljunk le még 30 EGP-t és ennek fejében beléphetünk a múmiák termébe. Készüljünk a hűvös fogadtatásra, a termet hűtik, a sok múmiát leltári számok alapján azonosíthatjuk. Hogy ne csak a lepleket lássuk, néhány röntgenképet helyeztek ki a falra, a balzsamozó relikviákat pedig külön szekrényben láthatjuk. Tutanhamon fáraó kincseivel mindenképpen érdemes megismerkedni, már maga a trónus is remekmű, de a külön teremben összerakott királyi kocsik nagyon látványosak. Az iszlám múlt iránt érdeklődők külön múzeumot találnak, ugyanígy a kopt kultúra saját múzeumban tanulmányozható. A Citadella környékén két csodálatos mecset látogatható. Mecset egyébként is rengeteg épült Kairóban, a maga nemében mindegyik egy kis múzeumnak is tekinthető. Sokszor kapcsolódik egyetemmel, könyvtárral, néhol ezek is megnézhetők belülről. A fényképezés, képrögzítés, sok helyen tilos, ezt tehát még belépés előtt tisztázni kell. Kairóban járva nem szabad kihagyni a Khán el-Khalíli elnevezésű bazár negyedet, amelynek bejáratánál szintén egy mecset látogatható. Az eredeti kézműves termékek egy része a szemünk láttán készül, a régiségek eredete már nem ilyen egyértelmű. Itt érdemes szuvenírt vásárolni, jó üzletet köthetünk pokoli lárma és komédiás jajveszékelés közepette. Ha már nem szalad többé utánunk a kereskedő, közelítünk a végleges árhoz, és biztosan megértjük, mert a számokat még magyarul is ismeri némelyik kereskedő. Tovább menve a városfal maradványai felé, három kaput is láthatunk, a hatalmas létesítményekhez különféle legendák fűződnek, némelyik még gyógyításra is képes (Báb Zuvejla). Aki már elég mecsetet látott, választhatja nézelődésül a sok mauzóleumot, minaretet, Sári el-Muizzban az aranyműveseket, a mamelukok és kalifák temetkezési helyét, azaz a Holtak Városát. A kopt negyed az óvárosban van, ha oda akarunk jutni Qaszr el-Samaa néven kell keresni. A templomokon kívül látható itt zsinagóga, erődítmény, múzeum. Természetesen a múzeumi belépők sem olcsók, bár éppen a kopt negyedben található olyan, ahol 50 piasztert kérnek a látogatásért. A Nílus legnagyobb szigetére is vessünk egy pillantást, a Gezíra már csak azért is érdekes, mert itt van a magyar nagykövetség. Ugyanitt megnézhetjük II.Ramszesz obeliszkjét, a 185 m magas várostornyot (el-Borg), akik pedig a mezőgazdaságra, növény és állatvilágra kíváncsiak, látogassanak el a helyi múzeumba a Földművelésügyi Minisztérium épülete mellett található. Az afrikai állatvilág jelenlegi összetétele a Hadiqat el-Hajaván vagyis az állatkert hatalmas területén szemlélhető. Kairó körül is rengeteg a látnivaló, néhány kilométeres túra után láthatóak a gízai piramisok, Heliopolis, Barrage duzzasztó, Heluánban megnézhetjük a magyarok építette Nílus hidat, fürödhetünk a helyi gyógyvízben a japánkert mellett. Akadhat olyan turista is, akit érdekel, hogyan laknak a helyi és külföldi gazdagok, ehhez látogassák meg a Maádi negyedet.

[LAP TETEJÉRE]

Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz, Szfinx

Ha befizetünk egy városnéző buszra, a piramisok és a szfinx területére indulót vegyük igénybe. Ez kivisz bennünket El Giza felé, itt megnézhetjük Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz piramisát, a hatalmas emberfejű, oroszlántestű szfinx több ezer éves tekintetét.

[LAP TETEJÉRE]

Iszlám

Kairóban látható még az iszlám művészet múzeuma, Haszán szultán mecsete, Mohamed Ali mecsete, Túlún mecset, El Azhar egyetem, El Hakim mecset, El Mullaga templom, Abu Szerga templom, busszal vagy taxival elérhető Memphisz és Szakkára, ahol további piramisok és épület maradványok találhatók.

 

[LAP TETEJÉRE]

Luxor

A fővárosból hajóval, repülővel, vagy autóval juthatunk el Luxorba, ez több mint 700 kilométeres utazás, tehát választásunk attól függ, mennyi idő áll rendelkezésre, meddig maradhatunk. A hajóval utazók egy hétig úszkálnak a Níluson, viszont az út menti nevezetességeket is megnézhetik, mert a fontosabbaknál elidőzik a turistahajó. Autóval a folyó mindkét partján utazhatunk, bár a bal parti nem olyan rossz és nem is olyan forgalmas. Az utat így lefuthatjuk egy nap alatt, és ebbe néhány órás nézelődés is belefér. Repülővel a reptéri bonyodalmakkal együtt sem lesz két óránál több az utunk, és a jegy sem drága (kb 40 dollár, vagy 200 EGP.) Luxorban már trópusias az éghajlat, télen is kellemes 20 fok körüli hőmérséklet várja az ide utazókat, és a Nílus mentén végig szállodasor. A keleti part az élőké, a nyugati inkább a halottaké, híd csak kissé feljebb van, viszont rengeteg az átkelőhajó. Odaát buszok, taxik várják a turistákat, és viszik a látogatókat a három legfontosabb látnivaló felé: Luxori Templom, Karnaki Templom, Királyok Völgye. Maga a város régies, arab jellegű, szűk utcácskákkal, vályogházakkal, az elmaradhatatlan piaccal és bazársorral. A százkapus, fényűző Thébának szinte nyoma sincs, az egykor milliós város helyén ma alig ötvenezren élnek. A Luxori és Karnaki Templomok között van vagy három kilométer távolság, a köztük kiépített utat valamikor Szfinxek útjának hívták, mert végig emberfejű oroszlán testű hatalmas szobrok határolták. A Luxori Templom szoboralakjait, oszlopait főleg II.Ramszesz és III.Thutmószisz építtette. Csodálatosak a vörös gránitból faragott fáraó szobrok, a fehér mészkőből vájt hatalmas oszlopok, a falakat borító vésetek képei és hieroglifái egy titokzatos kultúrát takarnak. A Karnaki Templomhoz két út is vezet, bármelyiket választjuk, az I.pülon bejárónál kezdhetjük a látogatást. Monumentalitását tekintve túltesz minden eddigi látottakon. A nagy Amon templom és a Khonszu templom között szent tó található, szabályos téglalap alakú. A hüposztül csarnok 20 -25 méteres vaskos oszlopai közül jó néhány véseteiben hordozza az építtetők szellemét. A Mut templomot szintén egy szent tó veszi körül félkör alakban. II.Ramszesz szoborkolosszusa 28 méter magas, felesége ugyanitt jóval alacsonyabb, mindössze a térdéig ér, mindezek fölé tornyosul a bejárati kapu majd harminc méteres magassága. Az oszloplabirintusok félelmetesek, mintha óriások építették volna, és többszáz darab van belőlük. A Thébai Nekropolisz a várossal ellentétes parton fekszik, ide temetkeztek az uralkodók és nemesek. Jelenleg mintegy 400 feltárt sír várja a látogatókat, szűkebb helyen, a Királyok Völgyében 62 sírt tártak fel a szakemberek. Legnagyobb értékük abban rejlik, hogy a díszítmények a korabeli életvitelt ábrázolják, tehát általuk elképzelhetjük az évezredekkel ezelőtt élt emberek mindennapjait. A völgyben szétszórtan a legkülönbözőbb korok fáraói temetkeztek, több helyen eredeti állapotokat találunk, a múmiák is eredeti helyükön vannak. Ezek a sírok tehát nem a szokásos piramisok, inkább sziklába vájt sírtemplomok, sok oldalággal, labirintus szerűen. Nem komor sivár falak tárulkoznak a látogatók szeme elé, hanem elképesztően élénk festmények vannak mindenütt, sok helyen a vésetekkel kombinálva. Apropó vésetek: vannak kevésbé ősiek is, ugyanis az ókortól látogatott helyeken a "turisták" bevésték nevüket, üzeneteiket az oszloplábakba, szobrok talpazatára, faldarabokra, így olvashatók római helytartók nevei, thébai kormányzók, hadvezérek "aláírása" a korabeli írnokok vésetei mellett.

Tehát miután Luxor fele vettük az irányt:

• Nézzük meg a nagytemplomot, Amenhotep templomát a csodás fáraó szobrokat és fali véseteket, a Karnaki templomot, és az ottani embereket. Állítólag az itt élő koptok a fáraók egyenes leszármazottai, és néhányuk arcvonása valóban ezt tükrözi. A Luxori templom III.Amenhotep és II.Ramszesz idején alakult a most is látható formájúvá, de tudjuk, hogy a már ott több ezer éve álló szentély anyagát használták fel hozzá. A szfinxek útja egykor három kilométeres volt, ma már néhány száz méteren keresztül csodálhatjuk az emberfejű oroszlántestű szobrokat. Az oszlopok és obeliszkek sokasága közepette mecsetek és kápolnák között sétálhatunk, de nem ritka a Nagy Sándor korából származó kapuk, oszlopsorok látványa, és a római kort idéző település és templommaradvány a határoló területeken.
• A Karnak templom gazdag építészeti emlékei szintén elbűvölik az ide látogatót.
• A Thébai nekropoliszra akár két napot is szentelhetünk, és még utána is marad látnivaló. Meg kell néznünk I.Széti halotti templomát, a Királyok Völgyét, Hatsepszut királynő templomát, Memnon kolosszusait.
  Ne is számítsunk persze arra, hogy mindent megnézünk, ahhoz e hatalmas területen egy egész hónap is kevés volna.
  
  

[LAP TETEJÉRE]

Asszuán

• Továbbra is délre tartva közelítünk Asszuánhoz, és természetesen itt is akad útközben látnivaló.
• Érdekes El-Kab romja és a nekropolisz, Edfuban a Hórusz templom jelentős látnivaló, de Asszuánban sem a gát a legjelentősebb látnivaló. Van itt botanikus kert, a Szerenputok temetkezési helyei és templomai, a fáraók kőbányái, Izisz templom. A gát építésekor a núbiai nép emlékeit a környező területekre, szigetekre áttelepítették, és pontosan ugyanolyan módon, formában újraépítették.
  Abu-Szimbel már szinte a szudáni határon van, az asszuáni gáttal felduzzasztott mesterséges tó (minitenger) partján.
• A három templom temérdek régészeti kincsével együtt a gátépítés előtt mintegy két kilométerre áttelepítésre került, Pülonja II.Ramszesz korát idézi, Dakke templomát 40 kilométerrel lejjebb építették újra. A csodás sziklatemplom busszal és hajóval egyaránt megközelíthető.

 

[LAP TETEJÉRE]

Alexandria

Alexandria a tengerparton épült a delta mellett, Kairótól 200 km-re. Ezt az utat kényelmesen vonattal tehetjük meg, gépkocsival pedig választhatunk a deltán át épített út és a sivatagi út között. Központja a Midán et-Tahrir tér Mohamed Ali lovasszobrával. Körülötte a Szent Márk templom, szállodák, irodaházak és a főpályaudvar. Van Görög-Római múzeuma, Kom es-Sugafa katakombája, Pompeiusz oszlopa, Állatkertje. A tengerpart külön túrát igényel, megnézhetjük a Qájtbáj erődöt, a hidrológiai intézet Akváriumát, a Tengerészeti múzeumot, ellátogathatunk a Vadász és Horgász Klubba, a környező halászfalukban pedig kiválaszthatjuk azt a tengeri élőlényt amelyet meg akarunk enni, előttünk elkészítik.

 

[LAP TETEJÉRE]

El-Alamein

El-Alamein felé vonattal és gépkocsival utazhatunk tovább. A II. Világháború legnagyobb sivatagi csatája dúlt itt, Montgomery és Rommel vezetésével. A csatára múzeum és három katonai temető emlékeztet. Az angol katonai temető szabályos alakzatban rendezett fehér fejfáin három magyar név is olvasható. A német katonai temető várszerűen kiképzett egy dombon, középen obeliszk, a sziklaszarkofágok alatt nyugodnak a német katonák. Egy másik magaslaton az olaszok építettek temetőt fehér márványból, halottaikat pedig urnákban helyezték el. Az amerikai halottakat elszállították. A múzeumon kívül sok más is a csatákra emlékeztet: kilőtt harckocsik, ágyúk, járművek hevernek szanaszét mementóként, némelyiket a homok már betakarta. Néhány rozsdás szörnyeteg mellett többnyelvű felirat figyelmeztet a múltra.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

El Gouna

Kissé lejjebb a parton mintegy 25 km-re fekszik El Gouna, ez már új keletű üdülőközpont, a reptérről tranzittal lehet átjutni. Minden szállodája jól felszerelt, többnyire helyben vannak az üzletek is: ékszerbolt, ajándékbolt, fodrászat, de nem ritka a saját színházterem, konferenciaterem és mindent lehet kölcsönözni.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Port Said

Irányt változtatva jól kiépített utakon juthatunk el az egyik leghíresebb kikötőbe, Port Szaidba, amely szabad kereskedelmet folytathat, tehát vámmentes kikötő, mindig hatalmas a forgalom, élénk a víz és a város egyaránt. Valamikor itt kezdték építeni a Szuezi csatornát, a kitermelt földre épült aztán a szabályos város. Érdekes a bazár negyede a kikötő mellett, minden hajó érkezésekor bábeli nyelvzavarban folyik az alkudozás. A kereskedőnegyed teszi hasonlatossá Hongkonghoz, de a kikötői kocsmák rejtői hangulata épp oly vonzó, mint a sokféle és soknemzetiségű hajó kavalkád a kikötőben.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szuez

Átutazva a csatorna nevével egyező városon Szuezen, amely nem bővelkedik látnivalókban, eljuthatunk az egyik legforgalmasabb üdülőközpontba Hurghadába. A település annyira felkészült a turisták fogadására, hogy repülőtere van, az európai charter járatokat közvetlenül fogadja, nekünk is van oda irányuló repülőjáratunk. Az üdülés minden feltételét megteremtették, a tengeri halászattól a búvárkodásig mindenre befizethetünk. A kristálytiszta tengervízben egzotikus halak úszkálnak, amelyek a fáraók templomának falain is szerepelnek dombormű formájában. Természetesen hatalmas akváriumban is megtekinthetők. A 40-50 különféle besorolású szálloda némelyike a tenger vizét saját fürdőmedencéjébe vezette, el sem kell hagyni a szállodát a csak pihenésre vágyóknak.

[LAP TETEJÉRE]

Hurghada

Kairóból a 44-es úton,vagy közvetlen repülőjárattal juthatunk az üdülővárosba, az úton 600 kilométert kell megtennünk Kairótól, repülővel egy órás utazásra számíthatunk. Igazán vonzó és felkapott üdülőhellyé azért válhatott, mert a Vörös tenger partvidéke itt a legszebb, innen már nyílt a tenger, vize kristálytiszta, élővilága hihetetlenül gazdag. Mögötte mindössze hatvan kilométerre fokozza a táj szépségét a 2187 méter magas hegy, melyet a 77-es út megkerül, ezen pedig könnyedén elérhetjük Luxort (200 km). A környékén lévő szigetek, világító tornyok és kisebb kikötők is biztosítanak némi látnivalót, ide mégis inkább a vakációzót, tengeri élményekre vágyót várják a luxusszállodák, egyszerűen nincs olyan sport, szórakozás, amely itt nem lenne hozzáférhető. 5-20e Ft körüli összegekért a legkülönbözőbb programokat vehetjük igénybe: búvárkodás hajóról korallszigetek környékén, beduin falu meglátogatása a sivatagon keresztül terepjáróval, négykerekű homokfutót bérelhetünk egy napra kb. 10e Ft-ért, ennél olcsóbban visznek bennünket üvegfenekű hajóval korallok és az élővilág tanulmányozására, ugyanezt mini tengeralattjáróról is élvezhetjük 50 dollárért (250 EGP, 7500 Ft). A szervezők kifogyhatatlanok az ötletekből, az egyszerű tevegeléstől a sivatagi karavántúráig mindent vállalnak. A pénzesebb turisták átruccanhatnak egy-két napra repülővel Kairóba, Luxorba, vagy áthajózhatnak a Vörös tengeren Sharm el-Sheikhbe. Az arab mentalitásra jellemzően mindent előkerítenek, mindent megszerveznek, a csodákra egy kicsit várni kell...

 

[LAP TETEJÉRE]

Az egyiptomi piramisok

[LAP TETEJÉRE]

A gízai piramisok

A piramisok Gíza városának nyugati szélém, Kairótól 11 kilométerre találhatóak. A több ezer éves együttes magába foglalja a piramisokat, a Szfinxet és Khephrén Völgytemplomát.
A piramisok a mágneses északhoz képest 8,5 fokkal nyugatabbra helyezkednek el, valószínűleg a Sarkcsillag felé tájolták őket. Kr.e. 2600 és 2525 között épültek. Dzsószer fáraó idejében az addigi lapos tetejű masztabák helyett más típusú építményeket kezdtek el építeni. Ezek tulajdonképpen egyre kisebb masztabák egymásra helyezésével épültek föl, és általában igen nagy magasságot értek el. Az Óbirodalom kezdetén Szakkarától északra és délre több mint nyolcvan piramis épült, melyek közül a gízai Nagy Piramis a legnagyobb. A terület látogatásához belépődíjat kell fizetnünk.

[LAP TETEJÉRE]

Kheopsz piramisa

Az építmény magassága eredetileg 146,6 méter, ma 137 méter, ezzel a legnagyobb valamennyi síremlék közül. El tudjuk képzelni, hogy milyen csodálatos látványt nyújthattak a piramisok, melyeket a Moqattam-hegységből származó csiszolt kőlapok fedtek. Ma ezek már nem láthatóak, csak az a 2,3 millió, egyenként 2 és fél tonna súlyú mészkő tömb, mellyel nem bánt el az idő vasfoga. A piramis négy oldala majdnem pontosan megfelel a négy égtájnak, az oldalak dőlési szöge pedig 51°52'. Belül egy lefelé vezető folyosó egy befejezetlen, mélyen fekvő kamrához vezet. A felfelé vezető folyosó a Királynő kamrájához vezet. A nagyobb méretű Nagy Galéria a Király Kamrájában végződik. Ennek falán egyméteres magasságban szellőzőrések találhatóak. Itt semmiféle feliratot vagy díszítést nem láthatunk, a szarkofág pedig üres volt a felfedezők megérkezésekor.

[LAP TETEJÉRE]

Khephrén piramisa

Majdnem olyan magas építmény, mint Kheopsz piramisa. Eredetileg 143,2 méter magas volt, ma 136,5 méter. Mivel magasabbra épült, még nagyobbnak is tűnhet. Khephrén piramisának tetején megmaradt a borítás. A kőlapok fent fekete színűek, alatta világos mészkő, ezalatt pedig csiszolt rózsaszínű gránit volt.  A sírkamrát 1818-ban Giovanni Belzoni találta meg, de a gránitszarkofág sajnos itt sem maradt érintetlenül az utókorra, már az ókorban kifosztották őket.

[LAP TETEJÉRE]

Mükerinosz (Menkauré) piramisa

A 62 méter magas piramist fedő alsó gránitlapok, valamint a keleti oldalon található halotti templom romjai megmaradtak. Egy 9. századi kalifa megpróbálta lerombolni a piramisokat, melyet ezzel az építménnyel kezdett. A piramisból 170 000 kőtömböt tudott eltávolíttatni, ezért nyolc hónap után feladta próbálkozását. A délen fekvő három mellékpiramis a király rokonainak síremléke volt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Dzsószer piramis, Szakkara

A "lépcsős piramis"-ként is emlegetett óbirodalom-kori épület tervezője Imhotep, az első név szerint ismert építész volt. 60 méter magas, hatlépcsős piramis. Eredetileg hatalmas masztabát kezdtek építeni itt, ám az, az állandó nagyítással először négy-, majd később hatlépcsős piramissá alakult. Ez volt az ókori Egyiptom első nagyszabású kőépítménye. A falazásán megfigyelhető, hogy munka közben szereztek egyre nagyobb jártasságot a kőépítés technikájában. Járataiban több, mint harmincezer cserépedény maradványait és egy női kart találtak. Halotti temploma az északi oldalon található, szerdábfülkéjében a híres Dzsószer-szoborral.

 

A dahsuri tört piramis

Dahsúr déli részén álló valódi piramis. Építése közben megváltoztatták az oldalak dőlésszögét, valószínűleg statikai okokból. Több helyen repedezett, viszont a burkolata nagy felületeken ép. Ez lett volna a legnagyobb piramis, ha a második terv szerint építik meg - így csak negyedik. Eredetileg egy kisebb alapterületű, 60°-os oldaldőlésű piramis készült volna, de hamarosan megváltoztatták a tervet, és az alap kiszélesítésével egy majdnem 55°-os dőlésszögű piramissá alakították a meglevő kezdeményt. Valószínűleg újabb statikai problémák miatt változtatták meg újra az oldalak szögét, ekkor azonban az addig megépült részt már nem bővítették.  A piramis burkolatánál is új eljárást alkalmaztak, ami igen sikeresnek bizonyult: ennek a piramisnak maradt legépebben a burkolata. Az eljárás lényege az volt, hogy a burkolat köveit nem lapjával, hanem élére állítva, megfelelő szögben kialakított nyeregbe ültetve helyezték el.

[LAP TETEJÉRE]

Vörös piramis

Az első "igazi" piramis Dahsúr északi részén. Viszonylag jó állapotban van. Burkolata hiányzik, nevét a vöröses színű mészkőről kapta, amiből építették. Ez a második legnagyobb piramis, és az első piramis, ahol minden kamra és folyosó az épület része, nem pedig az alapba vájt helyiség. Eredetileg fehér turai mészkő burkolatát elbontották. Stadelmann a piramis tövénél felhalmozódott törmelék között talált néhány darabot az eredeti burkolatból, sok darabon a munkások jelöléseit is el lehet olvasni. Stadelmann szerint a Vörös Piramis lehetett Sznofru végső nyughelye. A piramisban találtak emberi maradványokat - szarkofágot azonban nem, így nem zárható ki az, hogy egy későbbi betemetkezésből származnak.

[LAP TETEJÉRE]

Szeszósztrisz piramisa, List

Hatalmas piramiskomplexum el-List mellett délre. A piramis erősen lekopott hatalmas domb, az első a magházas építési technikával  épültek közül. Halotti temploma a VI. dinasztia hagyományai szerint épült. Mellette Szenuszertankh masztabájában piramis-szövegek találhatók. Ezen a piramison jelent meg először a középbirodalmi, un. magházas technika: a sugárirányban felhúzott mészkő falak alkotta vázat homokkal, nyerstéglával töltötték ki, majd ezt fedték turai mészkő burkolattal. Ez lényegesen gyorsabbá és olcsóbbá tette a piramis építését, de a tartósságot is jelentősen csökkentette.
A piramis sírkamrája a jelenlegi talajvíz-szint alatt van. A lejárat kialakítása különleges: az építés során egy hosszabb és szélesebb rámpa vezetett a kamrához, amit a piramis befejezése előtt feltöltöttek, és felette egy új, keskenyebb járatot alakítottak ki. A járatot három, egyenként kb. 20 tonnás gránitblokk zárja el - ezeket nem sokkal a temetés után egyszerűen megkerülték a sírrablók. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel, ugyanis a blokkok után talált Maspero bizonyos maradványokat, amelyek sikeres sírrablásra utalnak, azonban az újkori kutatókat (Arnoldot is) megállásra kényszerítette a járatot megtöltő homok és a talajvíz. A sírkamráról csak gondos mérlegelésből származó feltételezések vannak, azt azonban még senki sem látta. (A homok egyes feltételezések szerint a gránitblokkok megfékezésére volt a járatban.)
A piramis VI. dinasztiára jellemző szerkezetű halotti temploma a keleti oldalon van, tőle délre ugyancsak a hagyományos helyén egy mellékpiramis. A főpiramist kettős kőfal keríti körül, a két fal között további kilenc mellékpiramis emelkedett. Ezeket a mellékpiramisokat minden jel szerint ötletszerűen, utólag építették a komplexumhoz, ennek ellenére ez az egyik legimpozánsabb ilyen létesítmény.
Az eredetileg nyitott, majd utólag lefedett feljáró falait domborművek díszítették, szabályos távolságokra elhelyezett fülkékben a fáraó Ozírisz-szobraival. Ennek közelében tíz, a fáraót ábrázoló ülőszobrot is találtak, amelyeket valószínűleg a halotti templomba szántak, de az állapotukból ítélve sohasem állítottak fel. A völgytemplom nem került még elő. A piramis-komplexum mellett található a legtöbb, piramisépítésre vonatkozó emlék: kőfejtők és kikötőhelyek, amelyekből rámpák vezettek a piramishoz.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

Sebességi korlátozás

Autópályadíjak, és egyéb díjak

Útdíjas autópályából egy található az Egyesült Királyságban, ez az út az ún. M6 Toll. Az autópályáról és a díjakról az alábbi oldal ad információkat: http://www.m6toll.co.uk/ Emellett néhány híd és alagút útdíjköteles főként a folyótorkolatok környékén, valamint néhány kis, magánkezelésben lévő út és híd. A városi parkolás szigorúan szabályozott, mindenütt táblák jelzik, hogy a járda mellett csak a helyi (betűkkel jelzett) zóna lakosai parkolhatnak, vagy az utcai parkoló-automatákat igénybe véve bárki, és meddig. A kiszabott büntetés 2 héten belüli befizetés esetén 50, azon túli fizetés esetén 100 font. A kerékbilinccsel ellátott és elszállított gépkocsi kiváltásának költsége már az első napon meghaladja a 200 fontot.

Túlzsúfoltsági adó

London belvárosában a korábban gyakori dugók miatt külön túlzsúfoltsági adót (Congestion Charge) vezettek be az oda reggel 7 és délután 6 között behajtani kívánóknak. A kijelölt terület határát táblán és az úttesten jól látható C betűk jelzik. A napi 8 fontos díjat a kérdéses napon este 10-ig lehet befizetni a kijelölt helyeken (egyes benzinkutak, üzletek), telefonon (0845 900 1234) vagy interneten (www.cclondon.com) - elbliccelése esetén a büntetés pár nap alatt 120 fontra emelkedik, aminek behajtására az Európai Unión belül intézkednek. (A túlzsúfoltsági adóról bővebb információ olvasható az alábbi oldalon).

Gépjármű használata

A személygépkocsik másik tagországban történő regisztrációjáról, forgalomba helyezési kötelezettségéről a közösségi jog nem rendelkezik, annak szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagországokban általános gyakorlat, hogy amennyiben valaki tartózkodási helyét más tagországba helyezi át, az adott állam szabályait kell figyelembe venni. Ennek értelmében az egyes tagállamok előírhatják, hogy az adott gépjárművet forgalomba kell helyezni. Amennyiben a külföldi rendszámú gépjárművet Egyesült Királyságbeli lakos hozza be, azt azonnal nyilvántartásba kell vetetnie, s rá helyi rendszámot kérnie. A brit közlekedési hatóság honlapján található információ szerint ideiglenesen az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állampolgár esetében a költözést követő 6 hónapon belül (180 nap) köteles az autót regisztráltatni.

Jogosítvány használata

A jogosítványát az érvényességi idejének lejártáig használhatja az EU tagállamaiban. Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Egyesült Királyságban közlekedési szabálysértés, bűncselekmény, baleset esetén az intézkedő rendőr az eset súlyosságától függően azonosítás végett rövid időre elkérheti a külföldi gépjárművezető jogosítványát. Alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság gyanúja esetén a jármű vezetőjét előállíthatják, laboratóriumi vizsgálatot végezhetnek. Bevonni a jogosítványt az Egyesült Királyságban csak bírói ítélet alapján lehet

Egyiptomban nem érvényes az ún. zöld kártya és így a határon be kell fizetnie egy új balesetbiztosítást. Szintén inkább előre tudakolja meg, hogy bejöhet – e az országba egy olyan autóval, melynek dízel motorja van vagy öszkerékmeghajtású. Szintén előnyös azt is tudni, hogy hiba beállta esetén be tudná – e szerezni a pótalkatrészeket. Egyszerűbb módja annak, hogyan járja meg Egyiptomot négy keréken, kikölcsönözni egy autót. Szüksége lesz nemzetközi vezetői igazolványra, és idősebbnek kell lennie, mint 25 év. Néhány autókölcsönzés csak egy irányba kölcsönöz ki és néhány társaságnál sofőrrel is kikölcsönözhet autót. Egyiptomban a jobb oldalon közlekednek, a legmagasabb megengedett sebességek ki vannak írva és a többi közlekedési tábla is hasonló az európaiakhoz. Világosban ajánljuk a vezetést és ajánljuk, hogy figyeljen a gyalogosokra, akiknek néha szokásuk az útra kifutni. Az autóval való utazás előnye, hogy alacsony ráfordítású, mivel a benzin itt nagyon olcsó.

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

Kairóban a taxi a legkényelmesebb közlekedési eszköz. Noha a városi tulajdonban lévő fekete-fehér taxiknak van taxaméterük, a viteldíjat az idegennek előre ki kell alkudnia. Taxival utazni a nagyobb városokban a legkényelmesebb módja a közlekedésnek. Kairóban és Alexandriában megszámlálhatatlanul sokat találni belőlük. Tudakolja meg, hogy mennyibe kerülne eljutni A pontból B pontba, és amikor beszáll az autóba, jelentse be a sofőrnek. Ha olyan összeget kérne, amely Önnek túl nagynak tűnik, akkor szálljon ki és intsen egy másiknak. Ha már a célállomásnál lesz, szálljon ki az autóból és csak azután fizesse ki azt az összeget, amelyben előre megegyeztek. Ne legyen meglepődve akkor sem, ha egy olyan taxi áll meg Önök előtt, melyben már valaki ül. Ez egy bevett szokás.

A jelentősebb városokban sok taxi vállal személyszállítást. Néhány egyszerű szabály, amelyet érdemes betartani, hogy az út zökkenőmentes legyen:

• Utazás közben kísérje figyelemmel azt, hogy éppen merre járnak.
• Ne fogadja el, ha a vezető az utazás megszakítását javasolja.
• Még indulás előtt egyezzenek meg az útvonal árában.
• Érdeklődjön a szálloda recepciósától, hogy mennyibe fog kerülni az út.
• A közvetlenül a szálloda előtt várakozó taxik akár kétszerannyit is elkérhetnek egy útért, mint mások, ezért érdemes elsétálni a legközelebbi taxiállomáshoz.

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz

A kairói városi buszok csakis azoknak a turistáknak ajánlhatók, akik nem riadnak vissza az agyonzsúfolt közlekedési eszközöktől.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

Az egyiptomi vasút állami tulajdonban van és hosszú történelme van. Asszuánból Kairóba és vissza alvókocsikban utazhat, amelyeket egy magáncég működtet. A fő vasúti vonalak a Nílus mentén, és Alexandria és Kairó között találhatóak. Teljes hosszuk eléri a több mint 5000 kilométert. A vonatközlekedés eléggé olcsó, mégha az állami társaság vagonjai megérdemelnének egy felújítást is.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Kairóban a metró különlegesség, nemcsak Egyiptomot, de egész Afrikát tekintve is. Villamosközlekedéssel csak Kairóban és Alexandriában találkozhat.

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank

A bankok péntek és vasárnap kivételével naponta 10.00-13.00 és 18.00-22.00 között vannak nyitva, a böjti hónapban ez változhat. A repülőtéren és a nagy szállodákban működő kirendeltségek minden nap üzemelnek, gyakran éjjel-nappal.

ATM lista:

http://www.nbe.com.eg/arabic/e-banking/en/atm.asp

http://www.citibankegypt.com/egypt/homepage/atm.htm

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

A legmegbízhatóbb módon a nagy szállodák és a repülőtér postaládáit ürítik. A küldemények 8-10 nap alatt érnek célba.

Magyarországa:

• Képes levelezőlap: 2 EGP (0,3 EUR)
• Levél: 3,5 EGP (0,5 EUR)
• Távirat: 1 EGP/szó (0,1 EUR)

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +0020

Hazatelefonáláskor Magyarország 0036 előhívó-számmal hívható. A nyilvános telefonkészülékek száma csekély. A nagy szállodákból közvetlen telefonösszeköttetés van Európával.  A mobiltelefon kivihető, de lefedettség nem teljes.

Hasznos telefonszámok:

• Rendőrségi ügyelet: 122
• Turista rendőrség: 126
• Tűzoltóság Kairóban: 125.
• Tűzoltóság Alexandriában: 180.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mobilszolgáltatók

A mobiltelefon kivihető, de a lefedettség nem teljes.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

Egyiptomban az Egészségügyi és Népesedési Minisztérium általános kórházi, járóbeteg-rendelői és sürgősségi baleseti hálózatot tart fenn országszerte. Az ország több orvosi egyeteméhez korszerűen felszerelt egyetemi gyakorló klinikák, kórházak tartoznak.

Teljes körű, korszerű egészségügyi ellátást nyújt még:

• az Egyiptomi Társadalom / Betegbiztosítási Hatóság,
• az Egyiptomi Védelmi Minisztérium,
• az Egyiptomi Belügyminisztérium.

A magán és nemzetközi gyógyintézmények szerepe - szolgáltatásaik magasabb színvonala miatt – egyre növekszik. Ezt az áraik is tükrözik. Egyiptomban kötelező, kampány-szerű és ingyenes a gyermekek oltása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a fertőző és gyermekbetegségek ellen. Tömeges Bilharzia megbetegedés jellemzi a lakosság nagy, főként falun élő részét. A folyókban és csatornákban a fürdés – a Bilharzia kórokozó jelenléte miatt – komoly veszélyforrás! Hepatitis ’B’ és Hepatitis ’C’ megbetegedések számaránya a lakosság körében magas. HIV / AIDS  megbetegedésekről nincs hivatalos adatközlés.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

A legtöbb gyógyszer vény nélkül kapható, olcsóbbak mint nálunk.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

• Rendőrségi ügyelet: 122
• Turista rendőrség: 126
• Tűzoltóság Kairóban: 125.
• Tűzoltóság Alexandriában: 180.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

A normál munkahét Egyiptomban szombattól szerdáig tart, ezért csütörtöki és pénteki napokon a bankok, hivatalok, bazárok zárva tartanak, néha szombaton is. A kisebb üzletek, pénzváltók viszont gyakran éjfélig is nyitva tartanak. Péntek a törvényes munkaszüneti nap. Általában naponta 08.30-14.00 és 17.00-20.00 között tart a munkaidő, a ramadán alatt ez változhat. A repülőtéren és a nagy szállodákban működő kirendeltségek minden nap üzemelnek, gyakran éjjel-nappal. A bazárban található boltok már 18 órakor zárnak, míg a kisebb üzletek gyakran éjfélig is nyitva tartanak. Péntek a törvényes munkaszüneti nap, mikor sok üzlet nem nyit ki, vasárnap ugyanez a helyzet, még a bazárban is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

Szállás

2-5 csillagos szállodákban napi 8 – 15 e. Ft. 32-60 EUR./nap/fő

Étkezés

reggeli: 15 – 40 EGP (2-6 EUR)
ebéd: 30-80 EGP (4-12 EUR)
vacsora: 20-60 EGP (3-9 EUR)

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

Népművészeti termékek, pl. ötvös termékek, faliszőnyegek, gyapot- és pamutárú, ezüst ékszerek.

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

Az egyiptomi hatóságok az 1997-es luxori merénylet óta kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi turisták és az általuk látogatott nevezetességek biztonságára. Kairóban és környékén valamint az ország különböző részein lévő turisztikai látványosságok, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger környéki üdülőhelyek felkeresése és az ott tartózkodás nem jelent biztonsági kockázatot.

Biztonság, biztonsági helyzet, közbiztonság szempontjából leginkább kockázatos területek, országrészek:

• Felső-Egyiptom:   Minia és Luxor között,
• Felső-Egyiptom:   Luxor és Hurgada között: ajánlott a konvojban való közlekedés.
• A Kairó és a Sínai-félsziget ismert üdülőhelyeinek látogatása – a közelmúlt és az elmúlt év tapasztalatai alapján – szintén hordoz magában biztonsági     kockázatot.
• Észak Sínai-félsziget: az elmúlt hónapban a helyi beduinok és az egyiptomi állami, hivatalos szervek konfliktus helyzete rendőrök túszul szedéséhez     vezetett. A rendőröket később szabadon engedték.

A leggyakoribb, külföldi állampolgárokat is érintő bűncselekmények:

• Beutazási jogalap megszerzésére irányuló érdekházasság,
• zsebtolvajlás,
• lopás,
• rablás,
• szélhámosság,
• okirat hamisítás,
• hamisított valuták terjesztése (bankon és hivatalos pénzváltó helyen kívül),
• antik, történelmi értékű műalkotások külföldre csempészése,
• kábítószer terjesztése, nyilvános helyen való fogyasztása.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

 

 

 

Fényképezés, filmezés

Katonai létesítményektől, hidaktól és kikötőktől eltekintve mindenhol szabad fényképezőgéppel vagy videokamerával külső felvételeket készíteni. Tilos azonban fényképezni az Egyiptomi, a Kopt, az Iszlám, valamint a Luxori Múzeumban, továbbá az összes thébai és szakkarai sírkamrában. A fényképezési tilalmat ne szegjék meg, a villanófény árt a falfestményeknek! Aki embereket szeretne fényképezni, tegye azt tapintattal - különösen a mecsetekben és a szegénynegyedekben - előtte kérjen engedélyt.

Borravaló

A borravaló Egyiptomban dolgok természetes velejárója, elfogadott szokás, ami nagyban megkönnyíti az ügyintézés menetét. Extra szolgáltatások előtt nyithat ki kapukat. Összege általában 5-10%, a helyi idegenvezetőktől, a szállodák személyzetén át a legcsekélyebb szolgáltatásokért is elvárják.

[LAP TETEJÉRE]

Hálózati feszültség

230 V, az európai normának megfelelően, a konnektorok szabványa azonban eltérhet a magyartól.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

 

Az eredeti egyiptomi konyha arab ételekből áll. Tilos disznóhúst , illetve alkoholt fogyasztani. Az ételek alapja a rizs , búza , zöldségek , birka-, kecske-, és bárányhús , szárnyasok (kacsa , liba , galamb , törpefürj ) , és természetesen friss halak , amelyek a Nílusból , Földközi-illetve Vörös-tengerből származanak.  Ami a tipikus egyiptomi étlapot illeti , reggelire babot , tojást , rakott zöldséget , dzsemet és sajtokat fogyasztanak , ebédre különféle leveseket szolgálnak fel , a húshoz illő köret a rizsen és babon kívül friss rakott zöldség és kovásztalan kenyér-pita. 
Szinte az összes étlapon szerepel a grillezett csirke. Tipikus egyiptomi vacsorának számít a zöldségleves,  fűszeres hús, vagy hal. Édességként különféle gyümölcsöket fogyasztanak , ezekből bőségesen terem , mint pl. a banán , narancs , füge , guava , datolya , mindezt friss , vagy szárított formában. 
A nagyobb szállodákban európai ételeket is felszolgálnak. Szomjat oltani ajálatos a helyi sörök egyikével , amelyet Stella néven kaphatunk meg ,vagy Marzen és Aswanli nevű barna sörökkel. A borkínálatban külföldi , illetve helyi borokat is találhatunk , az utóbbiakat nevükről ismerhetjük meg , hiszen a Pharaon , Nefertiti és Cleopatra nevet vieslik.  A helyiek legnagyob mértékben mégis a teát fogyasztják , amelyet kis csészékben , forrón szolgálnak fel , leggyakrabban menta vagy fekete teát.Ezen kívül a helyiek a kávéfogyasztásnak is megadják a módját.Leggyakrabban erős és édes kávét isznak (zjada néven ismert) , ezen kívül megkülönböztetnek közepesen édes (mazbut) , és teljesen keserű kávét (sádeh). 
Néhány példa azok számára , akik szeretnének megkóstolni a tipikus egyiptomi konyhát:

• Kebab -nyárson grillezett hússzeletek
• Falafell -fűszerezett csicseriborsó-fasírt
• Kofta -korianderrel fűszerezett húsgolyó őrölt marhahúsból
• Svarmu -nyárson sült bárány , a nyársról levágott hússzeleteket répa- , vagy uborkasalátával
• és pita kenyérrel kínálják
• Molocheja-zöldségfőzelék fokhagymával , borssal , korianderrel fűszerezve
• Tabúla -darált búza mentával , petrezselyemmel , paradicsommal és hagymával ízesítve
• Támija -rántott, fűszerezett babos tészta zöldséggel és petrezselyemmel
• Baklava -vajas rétessütemény dióval és mézzel töltve

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

Általános kifejezések

Jó reggelt!	sabah el-kheir!
Üdvözlet	marhaba
Jó estét!	masa el-kheir
Viszlát	salam
Igen	naam, aywa
Nem	la
Kérem!	men fadlak
A nevem	esmi
Hogy hívják?	esmak eh?
Segítene?	mumken tsaa'dni?

 

Számok

1	wahed
2	etnein
3	talata
4	arbaa
5	khamsa
6	sitta
7	sabaa
8	tamania
9	tesaa
10	ashaara

50	khamsin
100	mia
500	khams mia
1000	alf

Vásárlás, élelmiszer

Mennyibe kerül?	bi kam da
Hivatalos valutaváltó	maktab el-sarf
Szeretnék pénzt váltani!	ayez asarraf fuluss
Hol vehetek...?	fein mumken ashtari...? Mennyi?: bekam? fein mumken ashtari...?
Túl drága	ghali awi
Jó lesz, tökéletes	tamam
Üzlet, shop	mahal
Ékszerész	sayegh
Keveset	shuaya
Ár	el-taman

 

Szállás

Hotel	fundoq
Szoba	ghorfa
Kulcs	meftah
Fürdõszoba	hammam
Törölközõ	manchafa
Lepedõ	melaya
Takaró	Ghata
Van szobafoglalásom	Ana hagazt oda
Mennyibe kerül egy szoba?	bi kam el-oda?

 

Eligazítást kérni

Hol van...?	fein....?
Közel van?	hal qarieb?
Messze van?	hal baied?
Balra	shmal
Jobbra	yamin
Fölé	fuq
Alul	taht
Elõtte/ kívül	uddam
Mögött	wara
Itt	hena

 

[LAP TETEJÉRE]