[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Egyiptom, melyre mondhatjuk, hogy a letűnt évezredek valódi tükörképe, egy állandóan nyüzsgő, gyönyörű ország. Aki Egyiptom földjére lép, rögtön megérti, miért az a nagy csodálat az ország iránt azoknak, akik már jártak ott, hiszen amikor leszálltunk a repülőről, arcunkba fújja a homokot a forró Afrikai szél, megértjük, mi is más ezen a földön, mint a mindennapjainkban.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

Egyiptom több mint ötezer éves történelmének megismerése az ún. királylisták alapján lehetséges. A királylisták viszonylagos kronológiát nyújtanak; ezek alapján ó-, közép-, és újbirodalomra oszthatjuk az ország történelmét, ezek között pedig átmeneti korszakokat találunk. Ezenkívül harminc dinasztiára osztotta ezt a hatalmas korszakot a Krisztus előtti 3. évszázadban élt Manethón pap.

 

[LAP TETEJÉRE]

A korai kor (Kr.e. 3000-2635)

1-2. dinasztia: Ménész fáraó uralkodása alatt egyesült Felső- és Alsó Egyiptom, melynek fővárosa Memphisz volt.

[LAP TETEJÉRE]

Óbirodalom (Kr.e 2635-2235)

3-6. dinasztia: Dzsószer saját síremlékéül megépítteti a szakkarai lépcsős piramist. Óriási piramisokat építtet magának Sznefru, Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz, tehát a 4. dinasztia tagjai. Ezek a hatalmas építkezések a korlátlan fáraói hatalom kifejeződései. Minden piramis megépítésében az ország több tízezer lakója vett részt. Utódaik alatt ez a korlátlan hatalom azonban csökkent. A korábban jól működő központosított hivatalnoki állam életében a 7-10. dinasztia alatt (2235-2040) a zűrzavar időszaka következett.

 

[LAP TETEJÉRE]

Középbirodalom (Kr.e. 2040-1650)

11-13. dinasztia: II. Mentuhotep újraegyesítette a birodalmat, melynek kulturális és politikai központja Théba volt. Az uralkodók megművelték a Fajjúm oázis körüli vidéket és meghódították az aranyban gazdag Núbiát. A 17. század közepén Elő-Ázsia vidékéről benyomultak a hükszoszok, akik több mint száz évig (1650-1554) tartották megszállva az országot. Ők vezették be az országban a ló és a kocsi használatát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Újbirodalom (Kr.e. 1554-1080)

18-20. dinasztia: az idegenek elűzése után az ország terjeszkedésbe kezdett, és a 18. dinasztia alatt elérte legnagyobb kiterjedését. I. és III. Thutmószisz visszahódították az elszakadt Núbiát, majd az Euphráteszig nyomultak előre Palesztinán és Szírián keresztül. III. Amenhotep alatt Egyiptom elérte hatalma és gazdagsága csúcspontját. IV. Amenhotep alatt az Amon-papok befolyása csökkent, így az új fáraó államvallássá tette a napisten, Aton tiszteletét; a fáraó új neve Ehnaton lett. Valójában ez hatalma gyengülését jelentette, szemben a papság és a hivatalnokok növekvő befolyásával, mely hamarosan válságot váltott ki. Székhelyét Amárnába tette. Utóda, Tutanhamon alatt Théba lett az állam székhelye, és mint neve is mutatja, visszatért az Amon-kultuszra. A 19. dinasztia alatt visszahódították az amárnai korszakban elszakadt területeket. II. Ramszesz 67 évig uralkodott, ezalatt békét kötött a hettitákkal is. A 20. dinasztia tagja, III. Ramszesz legyőzte az országát veszélyeztető líbiaiakat és több tengeri népet is, de a birodalom a gazdasági válság miatt lehanyatlott.
Késői kor (Kr.e. 1080-332)
21-30. dinasztia: Egyiptomban a líbiaiak és az etiópok uralkodtak ekkor. Az egyiptomi eredetű Szaisz dinasztia alatt az ország kulturális és gazdasági virágzást élt meg, mielőtt Kambüszész perzsa király birodalmának egy tartományává nem tette.

 

[LAP TETEJÉRE]

Görögök és rómaiak (Kr.e. 332-Kr.u. 640)

Nagy Sándor Kr.e. 332-ben elfoglalta Egyiptomot és megalapította Alexandriát. Világbirodalma halála után szétesett. Ezután kezdetét vette a Ptolemaiosz-dinasztia, mely Nagy Sándor tábornokáról kapta nevét. A dinasztia Kleopátra öngyilkosságával ért véget. Octavianus, a későbbi Augustus elfoglalta az országot, és a Római Birodalom fontos provinciájává tette. Egyiptom volt a Birodalom éléskamrája. A 451-es khalkédóni zsinaton folytatott teológiai viták az egyiptomi egyháznak az ortodoxtól való elválásához vezettek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Az iszlám Egyiptomban

640-ben az arab csapatok legyőzték a bizénci seregeket és elfoglalták az országot. Ezzel a keresztyénség visszaszorult, Amr ibn el-Ász hadvezér pedig megalapította az új fővárost, el-Fusztát a mai Ó-Kairó közelében.
Az Omajjádok, Abbászidák, Túlúnidák és Ikhsdidák uralma után Egyiptom a Fátámidák alatt önálló országgá vált. Gauhar esz-Sziqillí 969-ben megalapította Kairót. Az Ajjúbidák közül való Szaladin szultán meghódította Szíriát és Palesztinát, és sikeresen szállt szembe a keresztesekkel.
A mamelukok 1251-től 1517-ig tartó uralma jórészt hatalmi harcokkal telt. Ők eredetileg a szultán testőrei voltak, akik megdöntötték az Ajjúbidák uralmát, és katonai alapon nyugvó rendszert hoztak létre.
1517-ben Egyiptomot az Oszmán Birodalomhoz csatolják, és ennek jelentéktelen tartománya lesz. 1798-ban Napóleon szállta meg Egyiptomot, hogy elzárja Angliától az Indiába vezető utat.
1805-ben iktatták be a modern Egyiptom megalapítóját, Mohamed Alit. Unokája, Iszmail a Szuezi-csatorna építése miatt pénzügyi nehézségekbe került. A fölvett hitelek miatt az ország európai függés alá került, Anglia pedig egy katonai lázadás után 1882-ben megszállta az országot.

 

[LAP TETEJÉRE]

20. század

1914-ben Egyiptom brit protektorátus lett. Nagy Britannia 1922-ben függetlenné nyilvánította az országot, a katonai megszállás azonban 1936-ig tartott. 1952-ben egy államcsínnyel távozásra késztették Farouk királyt, így megdőlt a királyság.
Az államelnök Nasszer 1956-ban államosította a Szuezi-csatorna Társaságot, miután az USA, Nagy-Britannia és a Világbank visszavonta az asszuáni gát építésére szánt összeget. A szuezi háború során Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia megtámadta az országot. Az egyiptomiak a katonai vereség ellenére politikai győzelmet könyvelhettek el. Nasszer halála után 1970-ben Andvar Szadat lett az államelnök. Az ország nevét Egyiptomi Arab Köztársaság-ra változtatták. Szadat 1977-ben történelmi jelentőségű utazást tett Jeruzsálembe, és kiállt a két ország megbékélése mellett. 1979. március 26-án Szadat és Begin izraeli miniszterelnök Washingtonban aláírták az egyiptomi-izraeli békeszerződést. A feszültté váló belpolitikai helyzet eredményeképpen Szadatot 1981. október 6-án vallási fanatikusok meggyilkolták.
Izrael 1982-ben a Sínai-félsziget teljes egészét visszaadta Egyiptomnak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Az ókori Egyiptom képzőművészete

A Nílus középső és alsó folyásának termékeny völgyében i. e. 3200 körül megalakult az egységes egyiptomi állam, a fáraó uralkodott, írása a hieroglif (képírás) volt, és virágzott a művészet, ami a halottkultuszt szolgálta. Egyiptom több 1000 éves kultúráját csak azóta tudjuk a maga teljességében értékelni, mióta a hieroglifákat 1822-ben sikerült megfejteni. Addig kizárólag a római, görög ókort tekintették az európai kultúra bölcsőjének. Az egyiptomiak többistenhitűek voltak, a fáraó az istenek közé tartozott, az ő túlvilági életével és a halotti kultusszal függött össze a művészet is.
Az egyiptomi művész minden alkotásában harmónia és méltóság van. Ennek a stílusnak megvoltak a maga szigorú törvényei, melyeket a művész már fiatalon megtanult. Az ülő alak térdén nyugtassa kezeit, a festményen a férfiak sötétebb bőrűek legyenek, mint a nők. Hóruszt sólyomnak, vagy sólyomfejjel, Anubiszt sakál képében kellett ábrázolni. Fontos volt az is, hogy szépen írjanak, hieroglifáik vonalait pontosan, jól olvashatón véssék a kőbe. De ha a sok szabályt már tudták, senki sem kívánta tőlük, hogy újat alkossanak. Sőt, valószínűleg azt a művészt becsülték a legtöbbre, akinek munkái legjobban hasonlítottak a régi alkotásokhoz. Ebből a felfogásból adódott, hogy 3000 év alatt alig változott művészetük. A témákat változtatták meg, de az előadás módja, karaktere lényegileg ugyanaz maradt.
IV. Amhotep az Újbirodalom idején uralkodott. A korábbi istenek tisztelete helyett bevezette az egyistenhitet, egyedül Atont ismerte el, akit a Nap képében imádott. Istenéről Ehnatonnak nevezte magát, elköltözött Ahet-Atonba (mai nevén El-marna), és új, közvetlenebb stílust alakított ki. Utóda, Tutanhamon és az őt követők uralkodása alatt visszaállították a régi vallást, az Amarna-kor művészetre tett hatása azonban nem múlt el nyomtalanul.

 

[LAP TETEJÉRE]

Festészet, relief-művészet

A sírkamrák falát kőből faragott domborművek és festmények alkották. A domborművek is laposak ésfestettek. Gyakran a napi életből vont jelenetekkel és munkaábrázolásokkal, hiszen a hitük szerint az élet nem szűnik meg a halál pillanatával. Festményekkel díszítették a múmiákat magukba záró fakoporsókat, szarkofágokat is. Kétdimenziós, vagyis síkban történő ábrázolás jellemző festészetükre. Egy kompozíción belül az alakoknál a szembe és az oldalnézet (arc és láb) váltogatja egymást. A domborművek és a festmények főalakja nagyobb, mint a mellékalakok. Az arc gyakran néz vadászjeleneteket és földművelést, és így meghosszabbítja a személyes boldogságot az örökkévalóságig. Az egyiptomi művész mindent úgy mutat, hogy a jellege érvényesüljön. A fejet profilba fordítják, a szem viszont elölnézetből van. A test felső részét, a vállakat, a mellet is elölről kell nézni, mert csak úgy látjuk, hogy kapcsolódnak a karok a törzshöz. Viszont a végtagok mozdulatát oldalnézetből mutatják. Ezért olyan furcsán laposak, elcsavarodottak az emberi alakok az egyiptomi ábrázolásokon. Ráadásul a láb külső vonalát nem szerették, vagy nem tudták megrajzolni, ezért belülről mutatják mindkettőt, az alakoknak vagy két bal, vagy két jobb lába van. A művész megadott, ismert formákból alakít, majdnem úgy, mint a primitív művész, és éppen úgy, mint az, aki pontosan tudja a formák és a megoldás jelentését, tehát azt is kifejezi a munkájában. Hnumhotep sírjában, Beni Hasszán mellett, a falfestmény jól szemlélteti, milyen volt a középbirodalomban egy magas rangú egyiptomi sírkamrájának fala. A kőbe vésett felírás pontosan tájékoztat arról, hogy ki volt, milyen kitüntetéseket szerzett élete során. A kép bal oldalán vadmadarakra vadászik, bumerángszerű eszközével, felesége Kheti, és szeretője Zsat kíséretében. Ott van az egyik fia is, aki egészen apró, mégis a Határok Felügyelőjének címét viseli. Lenn a frízen halászok láthatók, amint épp bevonják a hallal tömött hálót. Az ajtó felett kis Hnumhotep van, vízityúkokat fog hálójával. Mögötte a legidősebb fia, Nakht áll, és kincstárnoka, aki egyúttal a sírépítés felelős intézője is. Jobboldalt ismét őt magát látjuk, amint szigonnyal halászik. A művész, a hagyományokhoz híven felemeli a vizet, mert csak így mutathatja meg a halakat. A festmény alján az emberek vízbe pottyant társukat halásszák ki. Az ajtó körül imádságokat olvashatunk, és azt, hogy mely napon kell az ételt, italt átadni a halottaknak. Az egyiptomi festményen a legkisebb részlet sem véletlen, minden ott van, ahol lennie kell. A művész úgy rendezte el a teret, hogy a legkisebb változtatás az egészet felborítaná. Mielőtt munkához fogtak, nagy négyzethálót rajzoltak a falra, és elosztották a formákat az egyenes vonal mentén. Az élő formákat hihetetlenül pontosan megfigyelték. A halak, madarak ábrázolása olyan, hogy majdnem mindenki megállapíthatja, hogy milyen fajta. Ehnaton idején a képek, melyek modernebbek voltak, megbotránkoztatták a népet. Nyoma sincs bennük a merev méltóságnak. Egyik képén kislányát emeli térdére, másikon a feleségével sétál a kertben, botjára támaszkodva. Utódja Tutankhamon volt, a sírjában talált falfestmények stílusa is modern. Az egyik képen a fáraó kényelmesen ül székén, a konzervatív egyiptomi felfogás szerint valószínűleg botrányosan hanyagul, felesége, aki semmivel sem kisebb nála, gyengéden megérinti a vállát, mintha éppen mondani készülne valamit, és Aton napisten, az égi aranygolyó tartja feléjük sugarait.

[LAP TETEJÉRE]

Szobrok

A szobrok egy-egy nagy kőtömbből készültek, és megőrizték a tömb körvonalait (kockaszobor). Itt a szigorú előnézet uralkodott, az alkotások statikusak, merevek, és arckifejezés nélküliek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vallás és nyelvek

Egyiptom lakosságának 93%-a szunnita mohamedán, 7%-a kopt keresztény. Egyiptomban az arab nyelv egyik dialektusát beszélik, az állami nyelv azonban mégis az irodalmi arab. Az arab betűket jobbról balra írják, a számjegyeket viszont balról jobbra. Hogy el tudjuk olvasni mindenekelőtt a pénzérmék értékét, ajánlatos megjegyezni az arab országokban használatos számjegyeket. A hivatalos nyelv az arab, de üdülőterületeken beszélik az angol, német és francia nyelvet.

[LAP TETEJÉRE]

A koptok

A koptok nevével gyakran találkozhatunk útikönyvekben, leírásokban, de kik is ők valójában? A koptok tulajdonképpen Egyiptom keresztyén lakói, akik az ország népességének körülbelül 10 %-át teszik ki. A  7. századi arab invázióig az egész ország a koptoké volt –talán maga a szó is ezt jelentette. A görög „aigüptosz” szót, –melynek jelentése Ptah isten lelkének háza –az arabok már rövidítve, kibt-nek vagy kobt-nak ejtették (ebből terjedt el a kopt megnevezés). E név ekkor még nem hordozott vallásos tartalmat, csak az iszlám hódítása óta a keresztyén kisebbség elnevezése. A  ma élő koptok egyenesági leszármazottai az iszlám hódítás előtt keresztyénséget felvett csoportnak. A keresztyénség korán, már az I. században elterjedt ebben a régióban. Ez Márk evangélista tevékenységével áll összefüggésben, ő volt az első kopt egyházfő. A legtöbb kopt Kairóban él, így itt feltétlenül érdemes felkeresnünk a kopt negyedet. A kopt hagyomány fontos része a Szent Család egyiptomi menekülésére való emlékezés, így az országban mintegy 50 zarándokhelyet találhatunk, melyek a kopt identitás megőrzésének fontos helyszínei. Lázár Imre 2001-ben adta ki Keresztény zarándokhelyek Egyiptomban című kötetét (Budapest, Panoráma Kiadó), mely az utazás a Szent Család nyomában alcímet viseli. Itt részletesen olvashatunk e zarándokhelyekről.

[LAP TETEJÉRE]

A kopt művészet

A fáraók korának művészete világszerte kiállításlátogatók tízezreit vonzza. Mindenki felkapja a fejét egy újságcikkre, ha új sírt találtak a Királyok völgyében. Azonban a Nagy Sándor hódítása (Kr.e. 332) utáni korszak (a Ptoleimaiosok kora Kr.e. 332-Kr.e. 30 és a római császárság Kr.e. 30- Kr.u. 639/646) hellenisztikus, római kori és későantik művészetét kevesen ismerik, illetve sokan az antik művészettel való szembefordulásként értékelik azt. Egyiptom későantik és korabizánci művésze –azaz a kopt művészet igen sajátos fejlődést mutat 4-8. században. Az alkotásokon a hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatásokat figyelhetjük meg. Keresztyén motívumokat, helyi szenteket – Szent Teklát, Szent Menászt és Szent Márkot –éppúgy, mint az antik mitológiával kapcsolatban álló elemeket. A legkiemelkedőbbet a domborművek, a fa- és csontfaragványok, valamint a különböző textíliák műfajában alkották. Egyiptom a száraz éghajlatnak köszönhetően a késő antik textíliák leggazdagabb lelőhelye.
A festészetről általában elmondható, hogy a figurák sematizáltak és kevés színt használtak fel. (Mindez ellentétben áll a bizánci festészettel –elég a csillogó bizánci mozaikokra gondolni.)
A freskókon és ikonokon megelevenedő alakokra jellemző, hogy az alakok a nézővel szembefordulnak, az alakok tartása méltóságteljes, kifejezőerejük igen nagy. Az arcok igen expresszívek, a szemek mérete minden festményen szinte valószerűtlenül nagy.
A kopt művészet fejlődése a korszakzárónak tekintett történeti esemény (a nyugat-római birodalom 476-os felbomlása) után még évszázadokon át folytatódott, s csak fokozatosan alakult át középkorivá az antik szellemi és művészeti hagyomány.
Néhány éve a budapesti Szépművészeti Múzeumban ismerkedhettünk meg az eddig viszonylag ismeretlen kopt művészettel. Ha kedvet kaptunk a kopt művészet további tanulmányozásához, látogassuk meg a rendkívül jelentős kairói Kopt Múzeumot, az alexandriai Görög-Római Múzeumot és az Alexandriai Nemzeti Múzeumot! Budapesten a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum anyagában lelhetünk fel néhány érdekes kopt műtárgyat.

[LAP TETEJÉRE]

A kopt nyelv

A kopt nyelv a koptok által a középkorban beszélt nyelv, mely az óegyiptomi nyelvből alakult ki a 2-3. század között. Ez a nyelv az afroázsiai nyelvcsaládba tartozik. Manapság holt nyelv, melyet időnként a Kopt Ortodox Egyház alkalmain használnak. A kopt ábécé a görög írásból és kisebb részben az egyiptomi démotikus írásból átvett betűket használja.

A Nátronvölgyben (Vádi el Natrun) még működik négy – egyébként látogatható –kolostor. Érdemes meghallgatni a kopt szertartást, mert hangszerkíséret nélkül, több szólamban, gyönyörűen énekelnek.

[LAP TETEJÉRE]

Sportturizmus lehetőségei

[LAP TETEJÉRE]

Búvárkodás

Jacques Cousteau mondta egyszer: „a Vörös-tenger a csodák folyosója -a legszebb merülési óráimat ott töltöttem”. Az átlagosan 22 fokos tengervíznek köszönhetően a Vörös-tengerben alakultak ki a világ talán legszebb korallzátonyai. Ezek a képződmények hosszú kilométereken át húzódnak, és több mint 250 korall- és 1248 halfaj él itt. Egy biztos: Egyiptom tengerpartja a búvárok fellegvára. A parton több száz búvárközpont kínálata közül választhatjuk ki a nekünk legjobban tetszőt  Sharm El Sheikben, Hurghadaban vagy Marsza Alamban. A központok fel vannak készülve a kezdők oktatásától kezdve a legegyedibb igények kielégítésére is. A mélytengeri és a könnyűbúvárok is meg fogják találni az igényeiknek legmegfelelőbb szolgáltatást. A kezdők 10 éves kortól sajátíthatják el a búvárkodás rejtelmeit. A kezdő tanfolyamok irányára: 12 000 Ft (Discover Scuba diving, medence és tenger).

[LAP TETEJÉRE]

Golf

Egyiptomban nem fognak csalódni a golfozók sem: az ország területén számos, gyönyörű környezetben lévő, színvonalas pálya várja a kikapcsolódni vágyókat. A pályákat olyan hírességek tervezték, mint Gary Player vagy Arthur Davis. Csak egy érdekesség: az Olaszországban rendkívül népszerű sport döntőjét 2006-ban és 2007-ben is Egyiptomban rendezték...

[LAP TETEJÉRE]

Golfpályák Kairóban

Mena House Oberoi Golf Course

Az 1889-ben létesített pálya azt a páratlan örömet nyújtja, hogy a gízai piramisokkal a háttérben játszhatunk le egy kört.

Információ:
Tel.: +20 (0) 2 383 32 22/34 44
Fax: +20 (0) 2 383 77 77
Honlap: www.oberroihotels.com
E-mail: obmhobc@oberoi.com.eg

Dreamland Golf & Tennis Resort

A 18 lyukú pálya útja pálmafákkal szegélyezett lejtők és tavak között kanyarog, élénk ellentétben a sivataggal és a piramisokkal.

Információ:
Tel.: +20 (0) 11 40 05 77/8
Fax: +20 (0) 11 40 09 35
Honlap: www.dreamlandgolf.com
E-mail: dreamgolf@ie-eg.com

Katameya Heights Golf & Tennis Club

A pálya a francia Yves Bureau tervei szerint készült és remekül harmonizál szabálytalan terepével.

Információ:
Tel.: +20 (0) 2 75 80 512 to 17
Fax: +20 (0) 2 75 80 506
Fax: +20 (0) 2 75 74 002
E-mail: enquiries@katameyaheights.com
Honlap: http://www.katameyaheights.com

The Pyramids Golf Complex

Ennek a Kairótól 35 km-re északra elhelyezkedő, ambiciózus komplexumnak egy minden szintnek megfelelő és egy kilenclyukú pályája van, ez utóbbi kifejezetten az éjszakai játék számára.

Információ:
Tel.: +20 (0) 49 60 09 53
Fax: +20 (0) 49 60 09 54
E-mail: amers@gega.net
E-mail: amn-golf61@hotmail.com
Gezira Sporting Club

Egyiptomnak ez az első golfpályája, melyet angol katonatisztek hoztak létre angol katonatisztek számára egy századdal ezelőtt, 1951-ben nyílt meg a nagyközönség előtt.

Információ:
Tel.: +20 (0) 2 736 04 34
Tel.: +20 (0) 2 735 60 00
Fax: +20 (0) 2 736 72 93

JW Marriott Mirage City & Golf

Club 1999-ben nyílt meg a kairói térségnek ez a legújabb golfpályája. A természetes környezet felülmúlhatatlan, valódi Édenkert virágágyakkal, nyolc tóval, patakkal és vízeséssel. A fairway-ek szélesek és a rough-ok elnézőek.

Információ:
Tel.: +20 (0) 2 412-5041/43
Fax: +20 (0) 2 412-5040
Foglalás: (0) 2 411 5588
Profik boltja/Játékidő-foglalás: (0) 2 409-1464
Honlap: miragecitygolf.com
E-mail: reservations.jwcairo@marriotthotels.com
E-mail: mhrs.caijw.dir.golf@marriotthotels.com

Golf City Golf Club

A Golf City Kairótól 35 km-re keletre várja minden szintű golfjátékosát. A pálya sok kihívást tartogat, egyes lyukak különösen nehezek a vizes akadályok miatt. Néhány elütőhelyről csodálatos kilátás nyílik Kairóra.

Információ:
Tel.: +20 (0) 2 266 28 11
Tel.: +20 (0) 10 183 30 33
Fax: +20 (0) 2 266 41 46
E-mail: masso@hotmail.com

[LAP TETEJÉRE]

Golfpályák Luxorban

Royal Valley Golf Club Ez a Nílus keleti partján elhelyezkedő kiváló minőségű pálya Arthur Davis tervei szerint készült és a meddő sivatagot burjánzó, zöld, dombos tájképpé alakítja.

Információ:
Tel.: +20 (0) 2 414 65 38
Fax: +20 (0) 2 418 52 34
Luxori Profik boltja : +20 (0) 12 212 92 04
Honlap: www.royalvalley.com
E-mail: marketing@royalvalley.com

[LAP TETEJÉRE]

Golfpályák a Vörös-tengernél

Cascades Golf Resort & Country Club (Soma Bay/Hurghada)

Ez a Hurhadától 45 km-re délre fekvő, 18 lyukú bajnoki golfpálya, amelyet Gary Player tervezett, nemcsak a legkiválóbb pálya Egyiptomban, hanem a világ egyik leglátványosabb links golfpályája. A sivatag okkerszíne és a tenger türkizkékje közötti kontraszt felejthetetlenné teszi a játékot.

Információ:
Tel.: +20 (0) 65-54 49 01
Fax: +20 (0) 65-54 49 01
Honlap: www.somabay.com
E-mail: cascades@hurghada.ie-eg

The Steigenberger Golf Resort (El-Gúna)

A Fred Couples és Gene Bates tervei szerint készült bajnoki pálya lagúnák mellett és között kígyózik azzal az eredménnyel, hogy tizenkét lyuk a vízhez közel esik. 

Információ:
Tel.: +20 (0) 65 58 01 40
Fax: +20 (0) 65 58 01 49
Honlap: www.el-gouna.steinberger.de
Honlap: www.elgouna.com
E-mail:  steigel@link.com.eg

Jolie Ville Golf Resort (Sarm El Seik)

Ez a fő hotelkomplexumtól 5 km-re elhelyezkedő golfklub az egyik legnépszerűbb hellyé kezd válni e paradicsomi szögletben való játékhoz. 

Információ:
Tel.: +20 (0) 69 60 06 35
Fax: +20 (0) 69 60 06 42
Klubház: (0) 62 600 630-6391
Honlap: www.movenpick-sharm.com
E-mail: gmgolfsharm@hotmail.com
THE LINKS-AIN SUKHNA

A Links, a Vörös-tenger partján megnyílt legújabb golfklub Kairótól mintegy egy órányira várja Önt idillikus környezetben való kikapcsolódásra. A talaj kiváló minősége biztosítja, hogy látogatása idején a greenek és fairway-ek a legjobb állapotban legyenek.

Információ:
Tel.: +20 (0) 62 32 50 100
Fax: +20 (0) 62 32 50 001
Honlap: www.golf-in-egypt.com
E-mail: info@stelladimare.com

TABA HEIGHTS GOLF RESORT

A golfozók értékelni fogják a Sínai keleti részén található Taba Heights impozáns pályáját kiváltságos fekvése miatt. A tenger és a hegyek közt megbújó, magasra emelt fairway-ek és számos bunker izgalmas játékot tesznek lehetővé.

Információ:
Tel.: +20 (0) 69 35 800 73
Tel.: +20 (0) 69 35 800 79
Fax: +20 (0) 6 53 58 00 09
E-mail: golf@tabaheights.com

 

[LAP TETEJÉRE]

Horgászás

A horgászás igencsak népszerű hazánkban. Egyiptomban is szeretne horgászni? Miért ne?! A Níluson nemcsak izgalmas hajótúrán vehetünk részt; itt találjuk a világ legnagyobb édesvizi halainak egyikét, a 100 kg körüli nílusi sügért is. A Nasszer-tóban tigrislazacot és törpeharcsát, a Tilapia-tóban tilapát találnak a horgászok. Aki a tenger vizében szeretne horgászni, ezt megteheti például Hurghadában, ahol minden évben nemzetközi horgászversenyt is rendeznek.
Szörf
Az Egyiptom partjait mosó tengerek ideális terepet kínálnak a szörfözőknek. A hullámzás, a napsütés és a sokszor harminc csomót elérő széljárás mind a sportolók kedvelt úticéljává teszik például Ras Sudr-t. Na és persze ne feledkezzünk meg a szörfözők kedvenceiről, a delfinekről sem...
Vitorlázás
Aki már próbálta a vitorlázást, talán sejti, mit érezhet az, aki Egyiptom sósvizű tavain vagy tengerein hajózik saját felukkáján. A Vörös-tenger partján Hurghada és El Gouna, valamint a Sínai-félszigeten fekvő Sharm el-Sheikh és Dahab vitorlásiskolái és kölcsönzői várják a sportolókat.

 

[LAP TETEJÉRE] HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Febr.	Márc.	Ápr.
	[LAP TETEJÉRE] ALEXANDRIA - HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
Nappal max.	32	25	21	20	21	24	28	32
Éjjel min.	19	15	11	9	10	11	11	18
	[LAP TETEJÉRE] CAIRO - HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
Nappal max.	32	24	21	20	21	24	28	32
Éjjel min.	19	14	11	9	10	11	11	18
	[LAP TETEJÉRE] LUXOR - HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
Nappal max.	34	29	25	23	25	29	35	39
Éjjel min.	23	12	8	6	7	11	16	20
	[LAP TETEJÉRE] ASSZUÁN - HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
Nappal max.	36	30	26	24	26	20	35	39
Éjjel min.	23	15	10	8	10	13	18	21
	[LAP TETEJÉRE] HURGHADA - HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
Nappal max.	35	26	28	25	25	28	30	34
Éjjel min.	21	16	16	14	12	15	16	21
Tengervíz	26	25	25	23	21	23	24	25
	[LAP TETEJÉRE] SHARM EL SHEIKH - HŐMÉRSÉKLETEK (C°)
Nappal max.	34	25	26	23	22	25	28	30
Éjjel min.	20	15	15	12	12	13	15	19
Tengervíz	26	23	24	22	20	20	22	23

 

[LAP TETEJÉRE]